Nem a kalóriákról van szó, hanem a bizotonságról

Annyiszor hallom, hogy "csak" ezt, vagy "csak" azt ettem, miért baj az? Azt meg aztán végképp sokszor tanácsolják, hogy alkalmanként kapjunk be pár szem gyümölcsöt, vagy rágcsáljunk el egy répát.
Nem vitatom, a jószándékát ezeknek a dolgoknak. Amíg nem tudunk kiszakadni a kalóriák bűvöletéből, addig igaznak is tűnnek. De itt lenne végre az ideje, hogy megértsük, hogy nem a kalóriákon áll vagy bukik az ideális testsúly.

Annyi persze igaz belőle, hogy túlsúly csak felesleges kalóriából tud képződni, de arról viszont szó sincs, hogy minden egyes kalóriát mindig felhasznál a szervezetünk. Annyit használ fel, amennyit fontosnak lát. Persze, felhasználni csak abból tud, amit megeszünk, és hogy a tartósan éhezők között nincsenek kövér emberek. Ez mind igaz. De nem kell eddig eljutnunk.

A szervezet csak akkor raktároz több tartalékot, ha valami oka van rá. Ezért nem az a megoldás, hogy nem tesszük számára lehetővé a raktározást, hanem az, ha megkeressük, hogy mi romlott el, és azt kijavítjuk. Ha ezt sikerül megtenni, akkor nem is fog feleslegesen raktározni. A harmonikus működésen van a hangsúly. Ha az autónk többet fogyaszt az ideálisnál, nem az a megoldás, hogy kevesebbet tankolunk. Nézzük meg a túlfogyasztás okát, és azt küszöböljük ki! Mert különben előbb utóbb húzatni leszünk kénytelenek azt a járművet.

Az ember számára a tartalékolt étel a biztonságot jelenti. Ha valamiért "túlfogyasztunk", akkor érdemes ezen a nyomon indulni. Mi olyan van az életünkben, ami miatt nincs kellő szinten a biztonságérzetünk? Mivel lehetne ezt a problémát orvosolni. Egy biztos: nem evéssel. De az is biztos, hogy ha csak úgy erővel - egyéb megoldás keresése nélkül - még az evést is drasztikusan korlátozzuk, azzal csak tetézzük a bajt.

A túlsúly tünet! Köszönjük meg a testünknek, hogy a túlsúllyal figyelmeztet bennünket, hogy itt az ideje, hogy valamit gyökeresen másként csináljunk.

Az összevissza evés, csak a bizonytalanságérzetünket növeli. Viszont az ellenkezője is igaz. Ha van a napunkban három olyan pont, amikor a szervezetünk teljes biztonsággal számíthat ételre (ezek a komolyan vett és betartott evésidők.), akkor ezzel viszont olyan kapaszkodót adunk, ami ha nem is megadja számunkra a biztonságot, de mindenképpen növeli a biztonságérzetünk szintjét.